Atomerőművekről – zöld szemüvegen át
2020/4. lapszám | Magyar Energetika | 536 |
A Mycle Schneider Consulting immár évek óta jelentkezik nagy terjedelmű, az egész világra kiterjedő felmérésével, amelyben általánosan és az egyes érintett, atomerőművel rendelkező országok helyzetével részletesen is foglalkozik. Az alábbiakban a 360 oldalas tanulmány összefoglalójából merítettünk, olvasóinkra bízva annak megítélését, hogy mennyire tűnnek tárgyilagosnak a levont következtetéseik.
A világjárvány hatása
Egyértelműen leszögezhető, hogy a világjárványok közül a COVID-19 az, amely jelentős hatást gyakorol a nukleáris energetikai iparra. 2020. júliusáig a Roszatom 4500, az EDF mintegy 600 fertőzéses esetet jelentett. Az Egyesült Államokban 200-300 fertőzés történt egy olyan atomerőműben , amelyben éppen üzemanyag-átrakást végeztek, és az épülő atomerőmű vek telephelyein is több, mint 800 esetet regisztráltak. A szabályozó hatóságok és az üzemeltetők többsége a fenti időpontig nem is közölt adatokat. Számos esetben elhalasztották vagy törölték a tesztelési , karbantartási vagy javítási munkálatokat, vagy olyan körülmények között végezték el ezeket, hogy eközben a járvány miatti távolságtartási szabályokat nem lehetett betartani. Nagy nehézségeket okoz a speciálisan képzett személyzet (blokkvezénylőben foglalkoztatott operátorok, biztonságiak) pótlása.
Az EDF az alkalmazottainak egy harmadát távmunkában foglalkoztatja. Alvállalkozói kifogásolták emiatt a helyszíni felügyelet hiányát, ami legalább egy esetben baleseti sérülésekhez vezetett.
Az Egyesült Államok nukleáris szabályozó hatósága hozzájárult ahhoz, hogy az üzemeltetők bármely 24 órás időszakban legfeljebb 16 munkaórát, bármely 7 napos időszakban legfeljebb 86 munkaórát engedélyezzenek, illetve rendeljenek el, 12 órás műszakot pedig 14 egymást követő napon vezethessenek be. Néhány országban a biztonságért felelős hatóságok felfüggesztették a helyszíni ellenőrzéseket. A nukleáris erőműveket gazdaságilag is sújtja a működési költségek emelkedése és a villamosenergia-fogyasztás visszaesése.
Üzemelő nukleáris reaktorok
2020. július 1-én 31 országban 408 nukleáris reaktor üzemelt, ami kilenccel kevesebb, mint a 2019 nyári adat és 30-cal kevesebb, mint a 2002-es maximális érték (438 üzemelő egység). Összesen 31 reaktort ( ezek közül Japánban 24-et) hosszú időre leállítottak. 3 reaktort végleg leállítottak; 2020 első felében egyetlen új egységet sem helyeztek üzembe. Az üzemelő nukleáris erőművek együttes teljesítőképessége (362 GW) 2,2%-kal kisebb, mint egy évvel korá bban. Eközben a világ nukleáris erőműveinek üzemideje 1984 óta folyamatosan emelkedik: jelenleg 31 év, míg 20%-uk 41 éves, vagy annál is idősebb. Az atomerőművekben termelt villamos energia aránya az 1996-os 17,5%-ról 2019-re 10,35%-ra esett vissza.
Új és épülő reaktorok
2019-ben hat új reaktort helyeztek üzembe, hármat Oroszországban, kettőt Kínában és egyet Dél-Koreában. Ez kevesebb, mint fele a tervezettnek. A tavalyi évben öt reaktort állítottak le véglegesen. Az 52 atomerőműépítési projektből 15 fűződik a Roszatom nevéhez. 17 országban gondoznak nukleáris projekteket, ezek közül nyolcban a Roszatom érdekelt.
2019-ben a nukleáris erőművek termelése 3,7%-kal nőtt. Kínában a növekedés elérte a 19%-ot. Az elmúlt évben három blokkot zártak be véglegesen. Öt évnyi csökkenés után nőtt az épülő erőművek száma, de lényegesen a 2013 végi 69 alatt maradt. 2019-ben 6 új reaktor építése kezdődött meg ( ebből négy Kínában), de az ötéves nukleáris tervet (58 GW Új kapacitás) aligha sikerül teljesíteni az ázsiai országban. Törökországban 2020 első felében kezdődött egy új projekt megvalósítása.
Az építés alatt álló 52 atomerőművi blokk közül legalább 33 késik; 12 esetében a korábbinál is nagyobb késést jeleztek. Nyolc esetben az építkezés megkezdése is több, mint 10 évet késik. Két olyan egység ismert, amelyek építését 35 és egy, amelyét 44 éve kezdték meg és még nem készültek el velük.
A közép- keleti régióban hat ország érdekelt a nukleáris programokban: Irán, az Egyesült Arab Emirátusok, Szaúd -Arábia és Jordánia, valamint a már említett Törökország. Ezekben az államokban a villamos energia túlnyomó részét földgáztüzelésű erőművekben termelik. Iránban üzemel az első nukleáris reaktor, a másodikat (Barakah-1) idén augusztusban az Egyesült Arab Emirátusokban helyezték üzembe. Ugyanitt épül további három, Törökországban kettő, Iránban egy egység.
Nukleáris kontra megújulók
Egyre nő a nukleáris és a naperőművek költségei közötti különbség. Egy 2017-ben aláírt szerződés szerint egy 1,2 GW teljesítőképességű naperőmű, amelyet 2019- ben kapcsoltak a hálózatra 24 USD/MWh költséggel termel, ami 5-8-szor kevesebb, mint az atomerőművekre jellemző 118- 192 USD/MWh. A tavalyi évben 184 GW-nyi nem vízerőművi megújuló kapacitás létesült (59,2 GW szél és 98 GW fotovillamos). E mellett az atomerőművi kapacitások bővülése (2,4 GW) elhanyagolható. A megújuló energiaforrást hasznosító erőművek beruházási költsége meghaladta a 300 milliárd USD-t, amely tízszerese a nukleáris befektetéseknek. Az elmúlt évtizedben a közművi fotovillamos erőművek teljes költsége 89%-kal csökkent, miközben az atomerőműveké 26%-kal emelkedett.
Forrás
- The World Nuclear Industry Status Report 2020, A Mycle Schneider Consulting Project Paris, 2020
- worldnuclearreport.org
- thebulletin.org
