Németországban 2021-től a tüzelőanyag-forgalmazók is fizetnek a kibocsátásukért
2020/4. lapszám | Magyar Energetika | 647 |
A Bundestag, a német parlament alsóháza októberben új normaszöveget fogadott el, amelynek értelmében Németországban 2021-től kezdve a közlekedési ágazatban és az épületfűtésben felhasznált tüzelőanyagok elégetéséből származó minden tonna szén-dioxid-kibocsátás után 25 EUR-t kell fizetni. A tanúsítvány ( országos kibocsátási egység) árát 2025-re 55 euróra emelik, majd 2026-tól az árveréseken dől el az áruk, amely legfeljebb 65 EUR/t lehet. Az üzemanyag- {benzin, dízel, fűtőolaj) és gázértékesítéssel foglalkozó vállalatoknak 2021-től kibocsátási jogokat kell vásárolniuk, aminek eredményeképpen a benzin ára 2021-ben literenként várhatóan 7, a gázolaj ára 8 cEUR-tel, a gáz ára pedig 0,6 cEUR/kWh-val emelkedik.
Az intézkedés része annak az éghajlatváltozási csomagnak, amelyet a szövetségi kabinet 2019 októberében hagyott jóvá. Az éghajlatvédelmi törvényjavaslat jogilag kötelező érvényű éghajlatvédelmi célokat határoz meg minden egyes gazdasági ágazat számára, és rögzíti az ország azon célkitűzését, hogy 2050-re karbonsemlegessé váljon. Ehhez az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását az 1990-es alapértékhez képest 2030-ra 55%-kal kell csökkenteni.
A közlekedést és a fűtést érintő országos kibocsátáskereskedelmi rendszer az egész EU-ra kiterjedő kibocsátáskereskedelmi rendszerrel {ETS) párhuzamosan fog működni, és lefedi az ETS által nem érintett kibocsátások jelentős részét. Ebbe a rendszerbe kizárólag azok a területek tartoznak majd, amelyekben a tüzelőanyagokat elégetik, így pl. a mezőgazdaságban kibocsátott metán nem. A szövetségi kormány számításai szerint a rendszer bevezetése az érintetteknek évi 31 millió EUR többletköltséget jelent majd a megnövekvő bürokrácia és a szükséges infrastrukturális fejlesztések miatt.
Az újonnan bevezetendő rendszerből származó bevételből a kormány szerint csökkentik a villamosenergia-költségeket és megtérítik a munkahelyükre autóval ingázók többletköltségeit is.
A Német Kereskedelmi és Iparkamarák Szövetsége (DIHK) által készített stratégiai dokumentum szerint a rendszerbe újonnan bevont vállalkozások többletköltségeit valamilyen módon minél hamarabb kompenzálni kell, nehogy a hasonló külföldi vállalatokkal szembeni verseny arra kényszerítse őket, hogy termelésüket olyan helyekre vigyék, ahol alacsonyabbak a kibocsátásokkal összefüggésbe hozható költségek. A szövetségi kormány korábbi döntése értelmében mindazonáltal azok az ipari vállalatok, amelyek hátrányos versenyhelyzetbe kerülnének pénzügyi kompenzációban részesülhetnek, ha csökkentik a kibocsátásaikat, és energiahatékonyság-növelő intézkedéseket foganatosítanak.
Források
Címkép: Berlinpictures – Fotolia
