Új nemzeti energiastratégia készül
2019/1. lapszám | Magyar Energetika | 933 |
A kormány 1772/2018. (XII. 21.) számú határozata az innovációért és technológiáért felelős miniszter feladataként jelöli meg – az EU-kötelezettség alapján készülő Nemzeti Energia és Klíma terv elkészítése mellett és azzal összhangban – az új Nemzeti Energiastratégia kidolgozását. Az elkészítés során a miniszternek együtt kell működnie a Paksi Atomerőmű két új egységének tervezéséért, megépítéséért és üzembe helyezéséért felelős tárca nélküli miniszterrel és a nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszterekkel. Az új stratégia kidolgozásának határideje 2019. szeptember 1.
Ismeretes, hogy a nemzeti energiastratégia legutóbbi változata 2012-ben nyerte el véglegesnek tekintett változatát [1], és 2030-as kitekintéssel adta meg a főbb szempontokat a hazai energiapolitika alakításához. Miután az új stratégia készítése csak most kezdődik, nem érdektelen megemlíteni, hogy a korábbi változat „másfél évnyi közös munka eredményeként nyerte el végleges formáját” – a 136 oldalas kötetet jegyző államtitkár és helyettes államtitkár bevezetője szerint. Úgy tűnik tehát, hogy az új stratégia készítéséhez rendelkezésre álló idő a fele annak, amennyit a régebbire szántak. Valószínűtlen, hogy az abban felsorolt, megvalósítandó intézkedések elavultak, vagy gyökeresen változtak volna, mindenesetre ezen a helyen is célszerűnek ítéljük felsorolni ezeket:
- Fenntartható energiagazdálkodási törvény megalkotása;
- Az energiahatékonyság növelése;
- A megújuló energia hasznosításának növelése;
- Közlekedésfejlesztés;
- A hazai energiahordozó vagyon hasznosítása;
- Környezettudatos szemlélet kialakítása;
- Iparfejlesztési célok megvalósítása;
- A távhőszolgáltatás versenyképességének biztosítása.
Az új kormányhatározat ennyire konkrét megfogalmazásokat nem tartalmaz, amit a hivatalos címe is jelez: kormányhatározat „az új Nemzeti Energiastratégia megalapozását szolgáló döntésekről”. Kiemeli ugyanakkor a villamosenergia-rendszer rugalmasságának biztosítását, a megújulóenergia-kapacitás integrálhatósága gazdasági feltételeinek megteremtését és a hazai fogyasztók ellátásbiztonságát. A rugalmasság mint attribútum a hálózatok irányítása tekintetében is megjelenik, és olyan jogszabályi intézkedések kidolgozását szorgalmazza, amelyek – ha szükséges – elősegítik új termelőkapacitások létesítését, a fogyasztók keresletoldali befolyásolását és az akkumulátoros villamosenergia-tárolás alkalmazását.
Fontos feltételként támasztja a rezsicsökkentés eredményeinek megtartását, de ezzel párhuzamosan felülvizsgálni rendeli az egyetemes szolgáltatás keretében nyújtott ellátások rendszerét mind a földgáz-, mind a villamosenergia-ellátásban, különös tekintettel az indokolt költségek kezelésére. Támogatandónak ítéli a fogyasztók energiahatékonysági szándékait, miközben figyelmet kell fordítani a nemzeti energiafüggetlenségi törekvésekre is.
A lakossági fűtés tekintetében felmérés alapján kell olyan átalakításokat megcélozni, amelyek megvalósítása által kivezethetők a párhuzamos infrastruktúrák és azok felesleges elemei.
A Külgazdasági és Külügyminisztérium is szerepet kap a 2020 utáni földgázportfólió olyan kialakításában, amely a következő évtizedtől kezdődően is biztosítja a hazai ellátást, és hozzájárul az importfüggőség csökkentéséhez. Ehhez figyelembe kell venni a diverzifikációs lehetőségeket, a hazai földgáz-infrastruktúra kihasználásának javítását és a földgázfogyasztás mérséklésének lehetőségeit.
Felül kell vizsgálni a megújulóenergia-forrásokból és a hulladékokból termelt villamos és hőenergia átvételével kapcsolatos szabályokat, és programot kell kidolgozni arra, hogy a fogyasztók magas ellátásbiztonsági szinten megfizethető távhőszolgáltatást vehessenek igénybe.
A határozat számszerű követelményeket is megfogalmaz 2030-ra:
- 1990. évi bázison az üvegházhatású gázok kibocsátását 40%-kal kell csökkenteni;
- a megújulóenergia-hordozók használata érje el a 20%-ot;
- a végső energia felhasználásának mértéke nem haladhatja meg a 2005. évi mértéket;
- az energiahatékonyság-javító intézkedések nélkül előre jelzett energiafogyasztásnak 8-10%-kal kell csökkennie.
Forrás: Magyar Közlöny, 2018. évi 209. szám, 36 415. old.
[1] http://2010-2014.kormany.hu/
