Az EU Bizottság javaslata és konzultáció a villamosenergia-piac szerkezetének átalakításáról
2023/1. lapszám | Magyar Energetika | 3146 |
A 2022. év folyamán a villamosenergiaárak jóval magasabbak voltak, mint az elmúlt évtizedekben, ami súlyos hatást gyakorolt az uniós háztartásokra és a tagállamok gazdaságára. Az árak 2021 nyarán kezdtek gyorsan emelkedni, amikor Oroszország csökkentette az Európába irányuló szállításait, és a világgazdaság a COVID-19 korlátozások enyhítését követően elindult felfelé. Oroszország ezt követő ukrajnai inváziója az EU-ba irányuló gázszállítások további csökkentéséhez és a földgázellátás zavarainak fokozódásához vezetett, ami tovább emelte az energiaárakat.
Az Európai Unió célja annak biztosítása, hogy a fogyasztók – mind a háztartások, mind a vállalkozások – megfizethető módon és kellő biztonsággal juthassanak energiához fenntartható és megújuló forrásokból rövid és hosszú távon egyaránt. A piaci viszonyoknak támogatniuk kell ezeket a célkitűzéseket, és amennyiben szükséges, ki kell igazítani őket.
A villamosenergia-piac jelenlegi szerkezete sok éven át hatékony, jól integrált piacot eredményezett, lehetővé téve Európa számára, hogy a szokásos piaci körülmények között is kihasználja az egységes energiapiac gazdasági előnyeit, biztosítva az ellátás biztonságát, növelve a társadalmi- gazdasági jólétet és ösztönözve a dekarbonizációs folyamatot. A határokon átnyúló koordináció biztosítja az energiaellátó rendszer biztonságosabb, megbízhatóbb és hatékonyabb működését is. Az ACER 2022 áprilisában közzétett jelentésében 2021-ben mintegy 34 milliárd EUR-ra becsülte az európai fogyasztóknak a határokon átnyúló villamosenergia-kereskedelem által elért megtakarításait1. Ezeket a pénzügyi előnyöket elsősorban a piac méretének növekedése, a nemzetközi együttműködés fokozódása és a villamosenergia- termelés korlátozása mértékének csökkenése eredményezte. Fontos körülmény ezeken túl, hogy a jól integrált energiapiacok továbbra is megfelelő mértékben vonzzák a magánberuházásokat – hozzájárulva ezzel az European Green Deal céljainak megvalósításához.
A tartósan magas és ingadozó villamosenergia- árakhoz vezető jelenlegi válságban az Európai Unió villamosenergia-piaca bizonyos hiányosságokat mutat. Annak ellenére, hogy az energiaszerkezetben egyre nagyobb a megújuló energiaforrások részaránya, a fogyasztók (köztük a nagy ipari fogyasztók, a kis és közepes vállalkozások és a háztartások) fenntarthatatlanul magas villamosenergia-számlákkal szembesültek, aminek elsődleges oka a fosszilis tüzelőanyagok, elsősorban a földgáz árának emelkedése. Bebizonyosodott, hogy a fogyasztóknak a magas árakkal és a túlzott áringadozásokkal szembeni védelmét szolgáló jelenlegi eszközök korlátozottak.
A válság során és annak következtében az alacsony változó költségekkel termelők (az ún. „infranarginális termelők”, ideértve pl. a megújuló energiaforrások felhasználásával termelőket és az atomerőműveket) előre nem látott többletnyereséghez jutottak, miközben minimális jövedelmezőségüket gyakran állami támogatás védte. Mivel az alacsony változó költséggel termelők aránya növekszik, és ezek a technológiák egyre gyakrabban válnak ármeghatározókká, fennáll annak a kockázata, hogy a piac nem biztosít kiszámítható megtérülést a beruházásaik számára. Ez visszafoghatja a tiszta termelésbe és rugalmas megoldásokba való további befektetéseket. Ezért alapvető fontosságú annak biztosítása, hogy a villamosenergia-piac megőrizze a beruházások ösztönzőit.
A fentiek alapján helyénvalónak tűnik annak mérlegelése, hogy milyen szakpolitikai változtatások biztosíthatják a legmegfelelőbben, hogy a dekarbonizációból származó előnyök nagyobb mértékben, tartós és összehangolt módon váljanak érzékelhetővé a fogyasztók számára. A bevezetendő változtatásoknak lehetővé kell tenniük, hogy a tiszta energiaforrásokból származó villamos energiához való hozzáférés tükrözze a valós termelési költségeket, ugyanakkor biztosítsa azt is, hogy a kereslet képes legyen megfelelőképpen reagálni akkor is, amikor az árakat a drága technológiák, vagy a földgáz árának emelkedése felfelé mozdítja el.
A Bizottság megítélése szerint a jelenlegi válság szükségessé teszi Európa tiszta energiára való átállásának felgyorsítását, ahogyan az a RepowerEU tervben is tükröződik. A jelenlegi vészhelyzet tartós és végleges megszüntetéséhez a megújuló energiaforrások gyorsabb elterjedésére és a villamos energia iránti kereslet további bővítésére van szükség, mert ezzel strukturálisan csökkenthető a fosszilis tüzelőanyagok iránti kereslet, és a dekarbonizációs célkitűzések is könnyebben elérhetővé válnak. Alacsony üzemeltetési költségeiknek köszönhetően a megújuló energiaforrásoknak pozitív hatást kell gyakorolniuk az energiaárakra az egész EU-ban. Ebben az összefüggésben olyan piaci viszonyokra van szükség, amelyek kihasználják a digitalizáció előnyeit, a fogyasztók számára is megkönnyítik és vonzóvá teszik a megújuló energiába való beruházásokat, valamint elősegítik a keresletoldali megoldások bevezetését az árcsúcsok elkerülése érdekében.
A Bizottság fontosnak tartja, hogy a villamosenergia- piac újabb reformja azokra a területekre összpontosuljon, amelyeken halaszthatatlan intézkedésekre van szükség ahhoz, hogy a piac ellenállóbbá és alkalmazkodóképesebbé (reziliensebbé) váljon, és anélkül csökkenjen a gázárak villamosenergia-számlákra gyakorolt hatása, hogy a 2050-ig megvalósítandó teljes dekarbonizáció megvalósulhasson.
A villamosenergia-piacok működésének bármilyen módosítását a jelenlegi energiaválság során megszerzett tapasztalatok alapján kell végrehajtani – figyelembe véve az európai villamosenergia-ágazatot érintő hosszabb távú kihívásokat is. A Bizottság által kezdeményezett és 2023. január 23- án kezdődött nyilvános konzultáció során az érintettek, az érdeklődők február 13-ig oszthatták meg véleményüket a villamosenergia- piac átalakításáról. A rendelkezésre álló idő alatt összesen 1350 értékelhető válasz érkezett.
1. ábra. A Bizottság által az európai villamosenergia-piac reformjával kapcsolatosan kezdeményezett társadalmi konzultációra beérkezett értékelhető válaszok megoszlása, %
A beérkezett észrevételeket, javaslatokat a Bizottság összegző jelentésben foglalja össze, majd javaslatot tesz az Európai Parlament és a Tanács felé egy új irányelv elkészítésére és elfogadására, amelynek célja, hogy a villamosenergia-piac rugalmasabban alkalmazkodjon a megváltozott és jelenleg is változó helyzetre elsősorban a gázáraknak a villamosenergia-számlákra gyakorolt hatásának mérséklése érdekében. Az irányelv figyelembe venné e mellett a tiszta energiára történő – folyamatban lévő – átmenet követelményeit is.
A Bizottság az alábbi témákat tekinti a legfontosabbaknak:
1) Az „inframarginális” technológiák
valós termelési költségeinek tükröződése az árakbanA reform egyik fő célkitűzése, hogy a fogyasztók az eddigieknél jobban és közvetlenebbül érzékeljék az alacsonyabb költségű megújuló energiaforrások és a nukleáris alapon termelők jelenlétét a villamosenergia- piacon. Ezzel egy időben megvalósulhat az a követelmény, hogy a termelők bevételei jobban tükrözzék a termelési költségeiket, és kevésbé függjenek a másnapi (day ahead) piac rövid távú határárától, amelyet a kereslet kielégítését szolgáló utolsó legdrágább egység (jellemzően gáz) ára határoz meg. E cél elérésének egyik lehetséges módja lehet olyan hosszú távú szerződések alkalmazása, amelyekben olyan fizetési feltételeket alkalmaznak, amelyek attól is függnek, hogy a szóban forgó beruházás állami támogatásban részesült-e vagy sem.
Amennyiben az adott beruházás piaci feltételek mellett valósul meg, a hosszú távú villamosenergia-vásárlási megállapodások (PPA-k, a magyar nyelvhasználatban a HTM rövidítés honosodott meg) hozzájárulhatnak a projekt bevételeinek hosszú távú stabilitásához függetlenül a másnapi piac rövid távú áraitól. Ezért a konzultáció során a Bizottság arra kérdésre is választ keres, hogy miként lehet ösztönözni a termelőket, a beszállítókat, valamint az ipari és nem ipari fogyasztókat ilyen hosszútávú szerződések megkötésére, és általánosságban megerősíteni a likviditást a határidős piacokon.
Amennyiben az adott beruházáshoz állami támogatásra van szükség, úgynevezett kétirányú különbözeti szerződéseket (CfD: Contract for Difference2) lehet létrehozni, amelyek értelmében bizonyos típusú termelők kereskedelmi bevételeit az adott technológia összköltségével összhangban lévő korlátokon belül tartják. Ezeknek a szerződéseknek a paramétereit jellemzően versenytárgyalási eljárás útján határozzák meg, amely lehetővé teszi, hogy a támogatást a legalacsonyabb várható termelési költségű projektekhez irányítsák. A mostanihoz hasonló válsághelyzetekben a CfD-k további bevételeket biztosíthatnak a tagállamok számára, amelyeket fel lehet használni például a magas villamosenergia-árak fogyasztókra gyakorolt hatásának csökkentésére. A CfD-k úgy is kialakíthatók, hogy a termelők kombinálhassák az állami támogatást a HTM-ekkel.
2) A földgáz hatásának csökkentése a rövid távú piacokon
Amennyiben az inframarginális termelők bevételei az új elképzelések szerint megváltoznak, ez módosíthatja a marginális árképzésen alapuló rövid távú piacok hatását az árakra. Ezek a piacok ily módon a termelők bevételeinek jóval kisebb hányadát kezelnék, miközben továbbra is biztosítanák, hogy a kereslet és a kínálat úgy alakuljon, hogy a kereslet kielégítésére mindig a rendelkezésre álló legolcsóbb villamos energiát használják fel, és hogy a határkeresztező áramlások és a piac-öszszekapcsolás zökkenőmentesen működjön. A rövidtávú piacoknak ez a szerepe egyre fontosabb lesz az időjárásfüggő megújuló villamosenergia-termelés növekvő részarányának fényében.
A konzultáció kiterjed arra is, hogy miként lehetne javítani azokat a feltételeket, amelyek mellett a rugalmassági megoldások, például a keresletoldali válasz és az energiatárolás versenyezhetnek a rövid távú piacokon. A megújulóenergiatermeléssel kombinálva ez hozzájárulhat ahhoz, hogy a gáztüzelésű erőművek – mint jól szabályozható források – szerepe a rövid távú piacon csökkenjen és hosszú távon az EU dekarbonizációs céljaival összhangban megszűnhessen a gáztüzelésű villamosenergia- termelés.
3) A tudatos fogyasztói magatartás erősítése és a fogyasztóvédelem
Az energiaválság súlyosan érintette a fogyasztókat, különösen az energiaszegénységben élőket és a kiszolgáltatottakat, akiknek már most súlyos nehézséget okoz az energiaszámlák kiegyenlítése. Az energiához való hozzáférés biztosítása – válságok idején is – kulcsfontosságú célkitűzés, amelyben az energiahatékonysági intézkedések és a szociálpolitika mellett a piaci szabályok is fontos szerepet játszanak. A válság az ipart és a szolgáltatási ágazatokat is sújtotta, növelve az energiaköltségeket, elsősorban az energiaigényes iparágakban esetenként kapacitáscsökkentéshez, ideiglenes vagy végleges bezárásokhoz és elbocsátásokhoz vezetett.
A konzultáció a szabályozott árakra vonatkozó, jelenleg érvényben lévő sürgősségi rendelkezések szigorításának különböző lehetőségeire is kiterjed. Biztosítani szükséges, hogy vészhelyzet idején bizonyos fogyasztók az euróövezet gazdaságpolitikájáról szóló „kétszintű” modellel összhangban a villamosenergia-piacok helyzetétől függetlenül ésszerű áron hozzáférjenek bizonyos mennyiségű villamos energiához.
A tiszta energiáról szóló csomag számos olyan rendelkezést tartalmaz, amelyek segítik a fogyasztókat fogyasztásuk szabályozásában, költségvetésük kezelésében, valamint a megújuló energiaforrásokból származó olcsó villamos energiához való hozzáférésben – többek között saját termelésen alapuló fogyasztás révén. A Bizottság a konzultáció kapcsán számos lehetséges jogszabályi változtatást is meg fog vizsgálni a háztartások és az ipari fogyasztók helyzetének megerősítése és védelme érdekében.
4) A piac átláthatóságának, felügyeletének és integritásának javítása
A nagykereskedelmi piacok integritásáról és átláthatóságáról szóló 1227/2011/ EU rendelet (REMIT) biztosítja, hogy a fogyasztók és más piaci szereplők bízhassanak a villamosenergia- és gázpiacok integritásában, hogy az árak a kereslet és a kínálat tisztességes és versenyen alapuló kölcsönhatását tükrözzék, és hogy a piaci visszaélésből ne lehessen nyereségre szert tenni.
Nagyon nagy áringadozások, külső szereplők beavatkozása, csökkenő kínálat és új kereskedési módszerek meghonosítása idején is biztosítani kell, hogy a REMIT-keret megfelelően hatékony legyen a határokon átnyúló kereskedelmet szabályellenesen befolyásoló szervezetek felderítéséhez és felkutatásához. Az elmúlt évtizedek gyakorlata megmutatta, hogy a szabályrendszer bizonyos részei megérettek a frissítésre. További javításokat lehetne fontolóra venni az átláthatóság és a nyomonkövetési kapacitások növelése, valamint az EU-n belüli esetleges piaci visszaélések hatékonyabb kivizsgálásának biztosítása érdekében is.
Az érzékelhető sietség célja, hogy a bevezetendő jogszabály-változtatások már a 2023–2024-es fűtési idényben érzékeltethessék jótékony hatásukat az uniós polgárok és vállalkozások számára egyaránt. A jogalkotási folyamatban módosítani tervezik a villamos energiáról szóló 2019/943 EU rendeletet és a 2019/944 számú EU irányelvet, valamint a nagykereskedelmi energiapiacok integritásáról és átláthatóságáról szóló 1227/2011/EU rendeletet is. A bizottsági javaslat várhatóan az első negyedév végénre készül el és ezt követően kerül a Parlament elé.
A Bizottság olyan szakpolitikai változtatásokat fontolgat, amelyek segíthetnek annak biztosításában, hogy a megújuló energia növekvő elterjedéséből származó előnyök eljussanak a fogyasztókhoz, például a nagy ipari fogyasztókhoz, a kkvkhoz és a háztartásokhoz. A konzultációs dokumentum azokra a lehetséges intézkedésekre összpontosít, amelyek célja egy ellenállóbb piac kiépítése, hozzáadott értéket teremtve az európai polgárok és az ipar egésze számára a jelenlegi válsághelyzetben és azon túl is. Ezeket az intézkedéseket gyorsan és állandó jelleggel kell végrehajtani a villamosenergia-piac általános szerkezetének és hosszú távú alakulásának részeként, összhangban az energetikai átállás változó igényeivel. A Bizottság 2023 első negyedévének végéig el kívánja fogadni a javaslatot a villamosenergia-piac szerkezetének releváns módosításaival együtt.
Források
- Non-Paper: Electricity Market Design – Lasting ways of Mitigating the Impact of High Gas Prices on Electricity Bills, EU 2023-01-24 ACER’s Final Assesment of the EU Wholesale electricity market design, April, 2022
- acer.europa.eu
- ec.europa.eu
- ec.europa.eu/commission
- ec.europa.eu/info/law/better-regulation
Jegyzetek
- ACER’s Final Assesment of the EU Wholesale electricity market design, April, 2022.
- A CfD az új megújulóenergia-projektek ösztönző támogatási rendszere. Az alább leírtakhoz hasonló rendszert több tagállamban bevezettek és alkalmaznak. Célja, hogy elősegítse és serkentse az új kis karbonkibocsátású projektek megvalósítását és csökkentse az ezzel összefüggő költségeket. Az Egyesült Királyságban a CfD olyan magánjogi megállapodás, amelyben a másik szerződő fél az ún. Low Carbon Contracts Company (LCCC). Ez védelmet nyújt az esetleges egyoldalú kormányzati intézkedések negatív hatásai ellen, erősítve a befektetés biztonságát és a befektetők bizalmát. A CfD szerződések versenytárgyalásokon (aukción) jönnek létre: a szerződés értelmében a nyertes termelő a szerződés időtartama folyamán garantált bevételhez jut az értékesített villamos energiáért. Ebben a rendszerben a termelők a termelt villamos energiát a tőzsdén, esetleg (hosszabb távú) szerződés keretében értékesítik, miközben a CfD oly módon biztosít számukra állandó bevételt, hogy megfizeti a termelőnek azt az árkülönbözetet, amely a változó piaci ár és a versenytárgyaláson rögzített ár között kialakul. Ha az ár magasabb, mint a rögzített ár, a különbözetet a termelő fizeti be. Az árat meghatározott időre (15 év) rögzítik, de évente egyszer hozzáigazítják az időközben esetleg megváltozó körülményekhez. Az LCCC és az azt kiegészítő ESC (Electricity Settlement Company) az Egyesült Királyságban már létrehozott állami tulajdonú társaságok (közvetlen tulajdonosuk az energetikáért és az ipari stratégiáért is felelős brit minisztérium, a BEIS: Secretary of State for Business, Energy and Industrial Strategy) Forrás: lowcarboncontracts.uk
