Energiaügyi Minisztérium létesült
Személyi változások az energiaiparban
2023/1. lapszám | Magyar Energetika | 783 |
magyar kormány döntése értelmében 2022. december 1-jével létrejött az Energiaügyi Minisztérium, amelyet Lantos Csaba irányít.
A miniszter a kinevezését megelőző országgyűlési bizottsági meghallgatásokon hangsúlyozta, hogy jóllehet az energiaipar beruházásai rendkívül költségesek, Magyarországnak nincs más választása, minél előbb energetikai fejlesztéseket kell indítania, mert bár a villamosenergia- igény nagyobb hányadát fedezi a belföldi termelés, az erőművek jelentős részben külföldről származó energiahordozókkal üzemelnek, amiért az energetikai importkitettségünk meghaladja a 75%-ot. A miniszter nagy lehetőséget lát a megújuló energiaforrások, a napelemek mellett főképp a biogáz, a biomaszsza, a geotermikus energia alkalmazásában, és a földrajzi lehetőségek függvényében újabb szélerőművek létesítését sem zárta ki. Megítélése szerint a belföldi ellátás akkor maradhat biztonságos, ha a kiegészítő források mellett működőképesek maradnak a nagy kapacitású, gyorsan indítható csúcserőművek, és folytatódnak az időjárásfüggő berendezések hálózati kapcsolódását lehetővé tevő hálózatfejlesztések. Ezek költségei elérhetik az ezer milliárd forintot. Lantos Csabát a miniszterelnök 2022. december 1-jétől nevezte ki az Energiaügyi Minisztérium élére.
Lantos Csaba
Lantos Csaba 1986-ban a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen szerzett közgazdász diplomát. Pályája első részében több nagy bank (Budapest Bank, Creditanstalt Csoport, OTP Bank) vezető munkatársa volt. 2009-től a MET Holding elnöke, 2021-től a Szegedi Tudományegyetemért Alapítvány kuratóriumi tagja. 2007–2022 között az – egészségügyi szolgáltatások és élettudományok területére szakosodott – Lantos Vagyonkezelő Zrt. tulajdonos-vezérigazgatója volt.
Balról jobbra: dr. Koncz Zsófia, dr. Czepek Gábor, dr. Raisz Anikó
Az új minisztérium politikai államtitkára, dr. Koncz Zsófia Szerencsen született és az ELTE jogi karán szerzett diplomát. 2014 és 2016 között előbb ügyvédjelöltként, később több minisztériumban (Földművelésügyi Minisztérium, Miniszterelnökség, Külgazdasági és Külügyminisztérium), majd 2017–2020 között hazánk washingtoni nagykövetségén diplomataként dolgozott. 2020-tól a BAZ-megyei 6. választókörzet országgyűlési képviselője (2022-ben újraválasztották). 2022-től a Technológiai és Ipari Minisztérium parlamenti államtitkára volt.
A minisztérium közigazgatási államtitkára, dr. Czepek Gábor, a kinevezését megelőző időszakban 2021–2022 között az MVM Energetika Zrt. elnök-vezérigazgatója volt. A jogász végzettségű államtitkár a Győr-Moson- Sopron Megyei Bíróságon, majd 2010–2018 között az államigazgatásban (Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, Miniszterelnöki Kormányiroda) töltött be magas hivatalokat. 2018 és 2021 között a Szerencsejáték Zrt. vezérigazgatója, illetve elnök-vezérigazgatója volt; emellett egyes kiemelt jelentőségű állami vagyongazdálkodási feladatok ellátásáért felelős miniszteri biztosként is tevékenykedett. Új beosztása mellett az MVM Energetika Zrt. igazgatóságának elnöke maradt.
Dr. Raisz Anikó, az Energiaügyi Minisztérium környezetügyért és körforgásos gazdaságért felelős államtitkára ugyancsak jogi végzettségű, a Miskolci Egyetemen, majd több külföldi egyetemen tanult és szerzett diplomát, később Miskolcon 2009-ben PhD fokozatot. Az EU Bíróságán kezdett, majd a Miskolci Egyetemen végzett tudományos és oktatói tevékenységet, ahol a Nemzetközi Jogi Intézet Nemzetközi és Összehasonlító Jogi Tanszékének egyetemi docense. Munkája mellett a Comité Européen de Droit Rural (Európai Agrár- és Vidékfejlesztési Jogi Tanács CEDR) magyar nemzeti delegáltja, a Magyar Tudományos Akadémia köztestületének, illetve Nemzetközi Közjogi Albizottságának tagja.
Balról jobbra: Steiner Attila, V. Németh Zsolt, Horváth Péter János
Steiner Attila, energetikáért és klímapolitikáért felelős államtitkár a Corvinus Egyetemen szerzett közgazdász diplomát 2007-ben. Karrierjét a MOL Nyrt.-nél kezdte, majd politikai tanácsadó volt az Európai Parlamentben. 2014 és 2018 között főosztályvezető- helyettesként, illetve politikai tanácsadóként segítette a Miniszterelnökség munkáját. 2015-től 2018-ig a Paks II. Atomerőmű Zrt. felügyelőbizottsági, majd 2018-tól 2019 júliusáig igazgatósági tagja volt.
2018-ban a Miniszterelnökség európai uniós kapcsolatokért felelős helyettes államtitkárává nevezték ki, 2019 júliusától pedig az Igazságügyi Minisztérium európai uniós ügyekért felelős államtitkára volt. 2021-től az Innovációs és Technológiai Minisztérium körforgásos gazdaság fejlesztéséért, energia- és klímapolitikáért felelős államtitkára, majd 2022-től a Technológiai és Ipari Minisztérium energetikáért és klímapolitikáért felelős államtitkára volt.
V. Németh Zsolt, víziközműágazatért felelős államtitkár földmérő üzemmérnökként szerzett diplomát Sopronban 1984-ben. Második diplomáját Pécsett a Janus Pannonius Tudományegyetemen bölcsészkarán vehette át 1994-ben a humánszervező szakon. Életpályája első éveiben az építőiparban tevékenykedett, 1998-tól 12 éven át a Vas megyei Vasvár polgármestere volt. 1998 óta országgyűlési képviselő, 2010-ig az Országgyűlés jegyzője. 2010–2014 között a Vidékfejlesztési, 2014-től 2018-ig a Földművelésügyi Minisztérium környezetügyért, agrárfejlesztésért és hungarikumokért felelős államtitkára. 2018-tól a Parlament Költségvetési Bizottságának tagja és a kiemelkedő nemzeti értékek felügyeletéért felelős miniszteri biztos.
Az új minisztérium megalakítása és vezetőinek kinevezése az iparágban és az államigazgatásban is további személyi változtatásokkal járt. Miután a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal korábbi elnökének közszolgálati jogviszonya – lemondására tekintettel – január 15-én megszűnt, Horváth Péter Jánost a miniszter a Paksi Atomerőmű Zrt. vezérigazgatójává nevezte ki.
Horváth Péter János Moszkvában és Budapesten diplomázott, dolgozott a Kőolajkutató Vállalatnál, a Mol Nyrt.-nél és Kazahsztánban, majd 2010-től 2013-ig elnökként irányította a Magyar Energia Hivatalt, amely az ő vezetése mellett alakult önálló szabályozó hatósággá. 2013 és 2015 között az MVM vezérigazgatói tisztségét látta el. 2015-től az állami közműszolgáltató cég, az ENKSZ Első Nemzeti Közműszolgáltató Zrt. megszervezését kapta feladatul, majd a Mátrai Erőmű vezérigazgatója lett. 2020-tól ismét a MEKH elnöki tisztségét látta el. Vezérigazgatói feladata mellett tagja az MVM Energetika Zrt. igazgatóságának is. Az atomerőmű 2018-ban kinevezett korábbi vezérigazgatója, Pekárik Géza, aki 2017-től az atomerőművi társaság műszaki vezérigazgató-helyettese volt és közel 30 évig dolgozott a Paksi Atomerőműben, az új vezérigazgató kinevezésével egyidőben távozott a beosztásából.
Balról jobbra: Mátrai Károly, dr. Juhász Edit, Králik Gábor
2023. január 23-tól Mátrai Károly az MVM Energetika Zrt. vezérigazgatója. Az új vezérigazgató a Pénzügyi és Számviteli Főiskola általános vállalkozás szakán diplomázott. 1995-től kockázatelemzőként dolgozott a KELER Csoportnál, ahol 2007 és 2017 között kockázatkezelési és gazdasági igazgató, majd távozásáig a magyarországi gázkereskedelmi platformokat, számos hazai és külföldi energiakereskedőt is kiszolgáló KELER KSZF Zrt. vezérigazgatója. Emellett 15 éven keresztül tanított a Budapesti Gazdasági Főiskolán és a Közép- Európai Brókerképző Alapítvány kurzusain. 2020 júliusától novemberig személyzeti, majd pénzügyi vezetője volt a svájci központú MET Romania Energy társaságnak.
Novák Katalin köztársasági elnök – a miniszterelnök javaslatára – a Magyar Energetikai és Közműszabályozási Hivatal elnökévé az MVM Energetika Zrt. korábbi vezérigazgató-helyettesét, dr. Juhász Editet nevezte ki. Az új elnök az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán diplomázott, ezt követően ügyvédjelöltként, majd 2014-ig az Igazságügyi Minisztériumban, illetve annak jogelődeinél töltött be emelkedő pozíciókat. 2014-től két évig a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium főosztályvezetője, majd 2016 és 2018 között annak helyettes államtitkára volt. 2018-tól a Miniszterelnöki Kormányiroda államtitkáraként tevékenykedett mielőtt az MVM Energetika Zrt.-hez nevezték ki.
A MEKH új, hét évre kinevezett elnöke a leköszönő Kovács Pál helyére 2023. február 1-jei hatállyal Králik Gábort nevezte ki a hivatal energetikáért felelős elnökhelyettesévé. A közgazdász végzettségű szakember több mint másfél évtizedes tapasztalattal rendelkezik az energetika területén, amelynek során különböző, a magánszférában és az állami szektorban működő energetikai társaságoknál töltött be felsővezetői pozíciót. Részt vett többek között az MVM Csoport földgáz üzletágának kiépítésében és az ENKSZ Első Nemzeti Közműszolgáltató Zrt. létrehozásában. 2014-től igazgatósági tagja, 2014-től vezérigazgatója volt a FŐGÁZ Zrt.-nek. 2019. novemberétől az Opus Global Nyrt. energetikai divízióját vezette.
