A megújulás, mint a jövő záloga
Változások a Miskolci Egyetem Műszaki Föld- és Környezettudományi Karán
2023/1. lapszám | Prof. dr. Mucsi Gábor, dékán | 324 |
A Miskolci Egyetem Műszaki Föld- és Környezettudományi Kara hazánk egyetlen bányászattal foglalkozó felsőoktatási intézménye. Hagyományos feladata, hogy oktatói és kutatói hozzájáruljanak a fenntartható természetierőforrás-gazdálkodás hosszú távú biztosításához a szilárd, folyékony és gáznemű nyersanyagok vonatkozásában, bővítsék, fejlesszék, rendszerezzék a kapcsolódó elméleti és gyakorlati ismereteket, és lokális, valamint regionális szinten elősegítsék a gyakorlati alkalmazások megismerését.
A karon oktatott tárgyak felölelik a hagyományos és megújuló primer energiahordozók feltárását és kitermelését, a nyersanyagként fellelhető ércek, ipari ásványok és építőanyagok, a bányászati és az ipari melléktermékek felkutatását, valamint a hulladékok hasznosítási lehetőségeinek feltárását. A felsoroltakhoz kapcsolódó ismeretek oktatása és fejlesztése a fenntarthatóság és a körforgásos gazdaság irányelveit figyelembe véve folyik.
Az utóbbi években számos változás következett be az Európai Unió energetikai, valamint kutatási-fejlesztési stratégiáiban is; példaként említhetők ezek közül az EU Green Deal, a Fit for 55, a Circular Economy, vagy az Ipar 5.0 célkitűzések. Az elmúlt hónapok egyre erősödő nyersanyag- és energiaellátási problémái a hazai szakpolitikát is új útvonalak, talán mondhatjuk, hogy bizonyos reformok irányába mozdították. Ezeket az igényeket a Műszaki Földtudományi Kar folyamatosan követte, és hozzáigazította oktatási és kutatási területeihez, struktúrájához. 2023. február 1-től a kar nevébe bekerülhetett a „környezettudomány” kifejezés is, így a kar által művelt új szakterületek a szervezet nevében is megjelenhettek. Működésének fontos része a hagyományos mérnöki szemléletű földtudományi szakmai kompetenciák mellett a környezetvédelem, a körforgásos gazdaság, tágabb értelemben a fenntarthatóság műszaki szemszögű vizsgálata, vagyis számtalan olyan téma, amelyek a környezettudomány szakterületéhez szorosan kapcsolódnak. A változás nemcsak a kar nevét, hanem struktúráját is érintette. A korábban hét intézetből álló kar 2023-tól öt intézettel működik, így a kutatási kompetencia területek a korábbinál szorosabban egymás mellé rendelhetővé váltak. Az öt új intézet: a Bányászat és Energia Intézet, a Földrajz-Geoinformatika Intézet, a Nyersanyagelőkészítés és Környezettechnológia Intézet, a Nyersanyagkutató Földtudományi Intézet, és a Víz- és Környezetgazdálkodás Intézet. Hivatalosan a kar szervezeti struktúrájába integrálódott az Alkalmazott Földtudományi Kutatóintézet is, miáltal a kar kutatási potenciálja és az ipari igényeket kiszolgáló lehetőségei is erőteljesen bővültek.
