Szén 2021
Az IEA elemzése és előrejelzése
2022/1. lapszám | Magyar Energetika | 460 |
Januárban látott napvilágot a Nemzetközi Energia Ügynökség jelentése, amely a szénnel kapcsolatos világpiaci tendenciákat elemzi és kísérletet tesz a világjárvány hatásait is figyelembe vevő rövid távú előrejelzésre is.
A szén iránti kereslet 2020-as visszaesése a vártnál csekélyebb mértékűnek bizonyult
A szénnel kapcsolatos kilátások már a világjárvány előtt is inkább pesszimistának voltak nevezhetők. A keresletet az északi féltekén az enyhe tél, az alacsony földgázárak és a megújuló energiaforrások erőteljes növekedése szorította lefelé. Miután a világjárvány a villamosenergia-keresletet és a földgázárakat is visszavetette, a széntüzelésű energiatermelés viselte a hatások jelentős részét. A csökkenő ipari tevékenység a szén iránti keresletet is sújtotta, bár korlátozottabb módon. A válság első hónapjaiban a globális szénkereslet kétszámjegyű éves csökkenése elfogadhatónak tűnt. A kínai gazdasági fellendülés azonban az eredetileg vártnál hamarabb kezdődött és erőteljesebb volt: a növekedés már áprilisban folytatódott. A többi országban is megindult gazdasági fellendülés és az Északkelet-Ázsiában decemberben bekövetkezett lehűlést követően a globális kereslet 2020-ban 4,4%-kal csökkent. Ez volt a legnagyobb csökkenés több évtized óta, de mégsem volt olyan mértékű, mint azt eredetileg várták. A regionális különbségek kifejezetten nagyok voltak. Kínában 2020-ban 1%-kal nőtt a szénkereslet, míg az Egyesült Államokban és az Európai Unióban csaknem 20%-kal, Indiában és Dél- Afrikában pedig 8%-kal csökkent.
A széntüzelésű erőművek 2021-ben csúcsot döntöttek
A széntüzelésű erőművek villamosenergia-termelésének 2019-es és 2020-as csökkenése azt a várakozást erősítette, hogy a 2018. évi termelés lesz a csúcs. 2021-ben azonban kiderült, hogy szó sincs ilyesmiről. Mivel a villamosenergia-kereslet meghaladta azt a mértéket, amelyet a kis szén-dioxid-kibocsátású erőművek kínálni képesek, a meredeken emelkedő földgázárak miatt a globális szénerőművi termelés 2021-ben 9% -kal 10 350 TWh-ra nőtt, ami új csúcsot jelent. A szén részesedése a globális energiamixből 2021-ben várhatóan 36% lesz – alig 5 százalékponttal marad a 2007-es csúcs alatt. Az Egyesült Államokban és az Európai Unióban a szénből termelt villamos energia az előrejelzések szerint 2021-ben közel 20%-kal nő, de így sem éri el a 2019-es szintet. Ugyanakkor a becslések szerint az Indiában 12%-os, Kínában pedig 9%-os növekedés mindkét országban rekordszintre emeli a szenes erőművi termelést. Figyelembe véve az ipari termelés globális fellendülését, a teljes szénkereslet 2021-ben várhatóan 6%-kal nő, ami megközelíti a 2013-ban és 2014-ben elért rekordszintet.
Kína szerepe továbbra is meghatározó
Kína szénpiacokra gyakorolt befolyását nehéz túlbecsülni. Kína energiatermelése – beleértve a távfűtést is – a globális szénfogyasztás egyharmadát teszi ki. Az ország teljes szénfelhasználása a globális mennyiségnek több, mint a fele. A kínai szénkeresletet a gyorsan növekvő villamosenergia- igény és a nehézipar rugalmassága támasztja alá. Ez annak ellenére alakul így, hogy egy évtizede erőteljes és folyamatos erőfeszítéseket tesznek az ország energiaszerkezetének diverzifikálására: – ennek során Kína a világ többi országához hasonlóan bővítette a víz-, szél-, nap- és atomenergia-kapacitását –, valamint nagy erővel folytatja a szénről a földgázra való átállást a lakossági fűtés területén és a könnyűipari ágazatokban. Kína nemcsak a világ legnagyobb széntermelője, hanem importőre is, ezért a kereslet és a kínálat egyensúlyának bizonytalanságai miatt bekövetkező belföldi áringadozások azonnali hatással vannak a nemzetközi piacokra.
A globális szénkereslet a következő két évben új csúcsot érhet el
2021 után a globális szénfogyasztás várhatóan visszatér az előző évtizedben tapasztalt mértékhez: a fejlett gazdaságok visszaesését ellensúlyozza egyes feltörekvő és fejlődő gazdaságok növekedése. Az Egyesült Államokban és az Európai Unióban 2021-ben bekövetkezett rövid távú fellendülést követően a szénkereslet 2024-ig várhatóan ismét csökkenni fog. Ez leginkább az energiaszektornak lesz köszönhető, ahol a villamosenergia-kereslet lassú növekedése, valamint a szél- és a napenergia gyors bővülése visszaveti a szénerőművi termelést. A földgázról a szénre történt közelmúltbeli átállás minden bizonnyal megfordul, miután a gázárak visszaesnek. Ugyanakkor az olyan országok, mint Vietnam, a Fülöp-szigetek és Banglades, ahol néhány évvel ezelőtt a szén iránti kereslet nagyon erős növekedése volt várható, most szerényebb növekedést mutatnak, mivel ott inkább a kevésbé szén-dioxid-intenzív villamosenergia- források felé mozdulnak el. A szén globális trendjeit azonban nagyrészt Kína és India alakítja majd, miután ez a két ország fogyasztja a globális mennyiség kétharmadát annak ellenére, hogy ők is jelentős erőfeszítéseket tesznek a megújuló energiaforrások és más alacsony szén-dioxid- kibocsátású energiaforrások növelésére. Kínában a szénkereslet növekedése 2022 és 2024 között várhatóan évente átlagosan kisebb lesz 1%-nál. Indiában az erőteljesebb gazdasági növekedés és a növekvő villamosítás az előrejelzések szerint évente 4%-kal növeli a szénkeresletet. India növekvő szén iránti étvágya 2021 és 2024 között 130 millió tonnával növeli a szénkeresletet. A legtöbb ipari üzemben, ahol szenet használnak, (ilyen pl. a vasés acélgyártás), egyelőre nem sok olyan technológia létezik, amely rövid távon helyettesítheti azt. A jelenlegi tendenciák alapján a globális szénkereslet 2022-ben 8025 Mt-re emelkedik, ami a valaha látott legmagasabb szint, és várhatóan 2024-ig ennek környezetében marad.
A széntermelés 2022-ben eddig soha nem látott magasságba emelkedhet
A széntermelés különösen az év első felében nem tudott lépést tartani a 2021- ben újra megnövekedett (visszapattanó) kereslettel, a készletek csökkenésével és az árak emelkedésével. Kínában és Indiában, ahol a szénhiány áramkimaradásokhoz és üzemek leállásához vezetett, sietve megvalósították a termelés növelésére és a szénhiány csökkentésére irányuló hazai stratégiákat. Az intézkedések végrehajtását az állami tulajdonú vállalatok jelentős aránya is segítette. A főbb szénexportáló országokat az ellátási lánc zavarai, például az indonéz bányák árvizei is akadályozták abban, hogy teljes mértékben kihasználják a magas árakat. A finanszírozás visszafogása és a bürokratikus korlátozások által feltartóztatott vagy késleltetett beruházások is szerepet játszottak ebben. Kínán kívül a 2021-es termelési növekmény nagy része olyan meglévő, vagy újranyitott bányákból származott, amelyeket az alacsony árak időszakában nem üzemeltettek. A szénre vonatkozó határidős szerződések alapján szállított szén ára jóval az azonnali ár alatt maradt, ami ugyancsak nem segítette elő a beruházásokat. A széntermelés az előrejelzések szerint 2022-ben eléri a mindenkori csúcsot, majd, mivel a kereslet ellaposodik, stagnálás, később kisebb visszaesés várható.
Rekord magas szénárak 2021-ben
A kis kereslet és az alacsony földgázárak nyomása alatt az import feketeszén azonnali piaci ára tonnánként 50 USD-re csökkent 2020 második negyedévében, ami a legutóbbi 18 hónap alatt mintegy 50%-os csökkenést jelent. Az árak a harmadik negyedévben is ezen a szinten maradtak. A kínálat csökkenése ezután kiegyensúlyozta a piacot, mielőtt a gazdasági tevékenység fellendülése és a kínai szénkereslet elkezdte felfelé nyomni az árakat. 2021-ben a szén árát tovább emelte a kínai kereslet növekedése, valamint a szállítási problémák és a globálisan magasabb földgázárak is. A kínai szénkereslet 2021 első felében több, mint 10 százalékkal élénkült ugyan, de a belföldi termelés ezzel azért sem tudott lépést tartani, mert a korábbi években sok bányát bezártak a túlkínálattól való kormányzati félelmek miatt. A szén ára 2021. október elején érte el minden idők legmagasabb csúcsát: az import feketeszén ára Európában elérte a tonnánkénti 298 USD-t. A kínai kormánynak a piaci egyensúly visszaállítása érdekében történt gyors politikai beavatkozása jelentős hatást gyakorolt az árakra. November közepétől az európai árak már tonnánként 150 USD körül voltak.
A nettó zéró felé irányuló lendület nőtt, de egyelőre nem számíthatunk globálisan csökkenő kibocsátásra
A nettó zéró kibocsátás elérésére tett ígéreteknek számos ország, köztük Kína és India esetében jelentős következményekkel kell járniuk a szénre nézve, ám ezek a rövid távú előrejelzésben még nem vehetők észre. Mindez pontosan tükrözi az ambíciók és a cselekvés közötti jelentős szakadékot. Japán, Korea és Kína is elkötelezte magát amellett, hogy leállítja az új szénerőmű-projektek külföldi építésének állami finanszírozását, súlyosan korlátozva ezzel a széntüzelésű energiatermelés bővítésének lehetőségeit az érintett országokban. A COP26 kapcsán tett újabb kötelezettségvállalások további nyomást gyakorolnak a szénre. A szénerőművi termelés fellendülése az Egyesült Államokban és Európában 2021-ben aligha lesz tartós, és a szén iránti kereslet csökkenése mindkét régióban minden bizonnyal folytatódni fog. Kína és India gazdasága – amelyek széntől való függése vitathatatlan és emellett közel 3 milliárd lakost kell eltartaniuk – a jövőbeni szénkereslet kulcsa. A szén sorsa attól függ, hogy az országok milyen gyorsan és mennyire hatékonyan hajtják végre a nettó zéróra vonatkozó kötelezettségvállalásaikat. A szén iránti kereslet szintje a nettó zéró szén-dioxid-kibocsátású gazdaságokban pedig attól függ majd, hogy mennyire lesznek sikeresek a széndioxid- leválasztási, -felhasználási és -tárolási (CCUS) technológiák bevezetésében.
Forrás
- https://www.iea.org
