Csom Gyula 1932–2021
2021/3. lapszám | Magyar Energetika | 571 |
Életének 89. évében elhunyt Csom Gyula professor emeritus, az atomenergetikai oktatás kiemelkedő képviselője.
Gépészmérnöki oklevelét a hőerőgépész ágazaton 1958-ban szerezte. Egyetemi tanulmányainak befejezését követően az ERŐTERV-ben dr. Lévai András, az akkori igazgató irányítása mellett kezdett dolgozni, majd a BME Hőerőművek Tanszék megalakulása után Lévai professzor az egyetemre vitte magával. Az energetikán belül kezdettől fogva leginkább a nukleáris energetika foglalkoztatta. Részt vett a BME reaktortechnikai graduális és posztgraduális képzésének megszervezésében és időközben 4 évet elvégzett az ELTE fizikus szakán is. Ezt fokozódó műegyetemi feladatai miatt kellett megszakítania, amikor 1962-ben az egyetem rektora a létesítendő egyetemi tanreaktor felelősévé nevezte ki. A tanreaktor 1971 májusi üzembehelyezésétől annak vezető főmérnöke, majd 1973-tól 20 éven keresztül a Nukleáris Technikai Intézet (NTI) igazgatója volt. 1977-ben lett a műszaki tudomány kandidátusa, majd 1990-ben nyerte el a műszaki tudományok doktora tudományos fokozatot. Ugyanebben az évben nevezték ki egyetemi tanárrá.
A BME szervezeti átalakulását követően sok éven át ellátta a Természet- és Társadalomtudományi Kar majd a Természettudományi Kar dékánhelyettesi, illetve dékáni feladatait is. Hetvenedik életéve betöltése után az NTI professor emeritusaként folytatta oktatási és kutatási tevékenységét.
Szakmai munkásságának középpontjában a fenntartható atomenergetika, a nukleáris üzemanyagciklus, annak zárási lehetőségei, a negyedik generációs reaktorok és a jelenleg működő atomerőmű- típusok biztonságos üzemeltetése állt. Több évtizedes pályafutása során számos szak- és tankönyvvel szolgálta mérnökgenerációk oktatását. Ehhez kapcsolódóan írta meg az Atomerőművek üzemtana című tankönyvet, melynek öt kötete jelenhetett meg. Dolgozott a 6. köteten is, de azt betegsége miatt sajnos nem tudta befejezni. Ez az öt kötet világviszonylatban is egyedülálló módon foglalja össze az atomerőművek biztonságos üzemeltetéséhez szükséges ismereteket. Számos publikációja jelent meg a nukleáris üzemanyagciklus és a transzmutáció témakörében is.
Azoknak a mérnököknek és fizikusoknak a többsége, akik ma Magyarországon a nukleáris alkalmazások területén dolgoznak, őáltala jutottak szakmai ismereteik jelentős részének birtokába. Csom Gyula professzor iskolát teremtett, a magyar nukleáris szakemberképzés egyik meghatározó egyénisége volt.
Azt vallotta: „a nukleáris biztonságot minden más követelmény előtt prioritásként kell kezelni, már csak azért is, mert ez jelenti egyben a gazdasági optimumot is.” Mindig határozottan kiállt a nukleáris biztonság és a fenntartható atomenergetika szempontjai mellett. Az elsők között ismerte fel az emberi tényező szerepét a nukleáris biztonságban.
Szakmai tevékenységét 1998-ban Széchenyi-díjjal ismerték el.
Aktívan tevékenykedett a szakmai civil szervezetekben is, vezető tisztségeket látott el az Energiagazdálkodási Tudományos Egyesületben és Magyar Nukleáris Társaságban. Két cikluson át a Magyar Tudományos Akadémia Energetikai Bizottságának titkára, majd ugyancsak két ciklusban elnöke is volt.
Előadásai híven tükrözték szakmai elkötelezettségét, közérthetőségük számos diákot tett az atomenergia meggyőződéses gyakorlójává. Segítőkészségével, nyitottságával elnyerte hallgatói és munkatársai elismerését.
Emlékét és szellemiségét tisztelettel megőrizzük.
