A pandémia hatása az európai villamosenergia-ágazatra

2021/2. lapszám | Magyar Energetika |  529 |

A pandémia hatása az európai villamosenergia-ágazatra

A CEER¹ (Council of European Energy Regulators), az Európai Energetikai Szabályozó Hatóságok Tanácsa márciusban tette közzé azt a jelentését, amely első ízben vizsgálta a Covid-19 világjárvány hatását a villamosenergia-szektorra. Vizsgálták a pandémia hatását a villamosenergia-piacra és a villamos társaságokra is.

A jelentés megállapítja, hogy a megfelelő ellátó- és szociális rendszer tompíthatja azokat a negatív hatásokat, amelyekkel a világjárvány miatt vagyunk kénytelenek szembenézni. A jól működő energiapiacok javítják a teljes európai energiarendszer rugalmasságát és ellenállóképességét. Az egyes tagállamok hatóságai mindeközben feldolgozzák a 2020-as válságévben szerzett tapasztalatokat, és azonosítják a járványkezelés során bevált eljárásokat és gyakorlatokat.

Az energiaszektor alkalmazkodóképességéről

A tagállami hatóságok többségének megítélése szerint az energiaszektor bizonyította ellenállóképességét a világjárvány során. Miközben az energiaigény több országban visszaesett, a rendszer működőképessége nem romlott. A hálózatüzemeltetők megvalósították üzletmenetfolytonossági terveiket, ún. buborékokba szervezték a munkaerőt, elhalasztották a nem alapvető fontosságú karbantartási műveleteket, és szükség esetén a helyszínen tartották a személyzetet, miközben élelmet és szállást biztosítottak dolgozóik számára.

Néhány országban (főképp Franciaországban és Írországban) az első kijárási korlátozások hatással voltak az erőművek karbantartási ütemtervére, és emiatt a téli rendelkezésre állásra is. Írországban annak biztosítása érdekében, hogy a téli csúcsidőszakban is elegendő tartalékkapacitás álljon rendelkezésre, a TSO-k négy egységet célzott tartalékká (mustn’t run) nyilvánítottak. A megnövekedett rendszerüzemeltetési költségek ellenére ez a döntés előrelátónak bizonyult, mivel 2020 telén több riasztás is történt a rendszer egyes egységeinek kényszerű üzemszünete miatt.

Az energiaigény változásai több országban (Nagy-Britannia, Magyarország, Portugália) megnövekedett szabályozási költségeket eredményeztek. A MEKH felhatalmazta a TSO-t, hogy a szabályozási energiapiacon áttérjen a havi szolgáltatások beszerzésére. Nagy-Britannia hatósága, az Ofgem jóváhagyta a 2020. október végén lejáró szabályzat (kód) módosítását, amelynek értelmében a TSO szabályozási energiaköltségeit 10 GBP/MWh-ban maximálta, valamint a halasztott költségekre 100 millió GBP-s korlátot szabott meg. Ezt követően augusztusban 15 GBP/MWh-ra módosították a felső korlátot.

Az érintettek tájékoztatása

A szabályozó hatóságok nagy része (Belgium, Finnország, Németország, Nagy-Britannia, Olaszország, Észak-Macedónia, Málta, Hollandia, Portugália) kiemelte, hogy a kormány, a nemzeti hatóságok és az ipar, valamint a szomszédos országok érdekelt felei közötti megfelelő koordináció és gyors információcsere döntő fontosságú volt a világjárványnak a villamosenergiaés gázágazatra gyakorolt hatásának kezelése szempontjából.

Finnországban központi munkacsoportot hoztak létre, amelyben valamenynyi érintett fél egymással együttműködve kísérte figyelemmel az energiaágazat működőképességét, és közvetlenül tájékoztatták egymást és a kormányt is a helyszíni tapasztalatokról. A csoport különösen nagy segítséget nyújtott abban, hogy a javító-karbantartó személyzet időben és korlátozás nélkül eljusson az erőművekbe és alállomásokba a szükséges felülvizsgálati munkálatok elvégzése végett is.

Olaszországban a hatóság (ARERA) márciusban két magas szintű munkacsoportot hozott létre az energiaügyek és a környezetvédelmi kérdések kezelésére. Ezek a testületek segítettek összehangolni az ARERA beavatkozásait a kormányzati intézkedésekkel, valamint figyelemmel kísérték az érintett ágazatokat abból a szempontból is, hogy azok a lehetőségekhez mérten kielégítsék az egyes érdekelt felek igényeit. A munkacsoportok júliusig működtek.

A brit hatóság rendszeres kapcsolatban állt a beszállítókkal, valamint a fogyasztói csoportokkal és jótékonysági szervezetekkel, továbbá adatokat gyűjtött a fogyasztói magatartásról és a fogyasztási trendekről (különös tekintettel az előre fizető mérőkkel mért fogyasztók lekapcsolására), hogy megakadályozza az esetleg fellépő problémák továbbgyűrűzését. A nemteljesítés kockázatának értékelése és a mérséklési stratégiák megvitatása érdekében a beszállítók pénzügyi ellenálló képességét is rendszeresen ellenőrizték. Az Ofgem megfelelő kapcsolatokat tartott fenn a kormánnyal, biztosítandó az egységes, egyeztetett problémakezelést és -megoldást.

Belgium szabályozó hatósága, a CREG is állandó kapcsolatban állt az érintett érdekelt felekkel, beleértve a társhatóságokat is. Megelőzési céllal átfogó piacfelügyeletet hoztak létre a gáz- és villamosenergia-piacok megfelelő működésének biztosítása érdekében.

Az energiafogyasztók támogatása és kikapcsolásuk elkerülése

2020 első felében a világjárvány első hulláma többé-kevésbé megbénította egyes országok közéletének egy részét, és érintette a vállalkozásokat, a munkavállalókat és a fogyasztókat is. A jövedelem- és bevételkiesés, valamint az energiaszámláik kifizetésének ellehetetlenülése a vállalati és háztartási fogyasztókat egyaránt érintette.

A fentiek miatt döntő fontosságú volt a fogyasztók lekapcsolásának megakadályozása az akut válság időszakaiban (lezárások, riasztási állapotok stb.). A spanyol piacfelügyeleti hatóság (CNMC) a háztartási fogyasztók szempontjából ezt a legfontosabb intézkedésnek minősítette. Számos országban (Belgium, Franciaország, Írország, Olaszország, Spanyolország) átmenetileg megtiltották fogyasztók lekapcsolását.

A lekapcsolási tilalmon túl számos ország olyan további intézkedéseket is bevezetett, amelyekkel az energiafogyasztókat segítették. A fogyasztók lehetőséget kaptak arra, hogy elhalasszák energiaszámláik kifizetését, vagy részletfizetési kedvezményben részesülhessenek, módosítsák a szerződött kapacitás nagyságát, esetleg teljesen felfüggesszék energiaellátási szerződésüket. Spanyolországban az ipari fogyasztók rugalmasabban kezelhették ezeket a szerződéseiket (a szerződött energia csökkentése vagy a szerződés felfüggesztése révén), amelyet a CNMC az egyik leghatékonyabb intézkedésnek ítélt. Írországban a CRU (a közműszabályozási hatóság) ideiglenes ellátásfelfüggesztési rendszert vezetett be, amely lehetővé tette a COVID-19-korlátozások miatt bezárt kis- és középvállalkozások számára, hogy a korlátozások időtartama alatt ne számlázzák ki nekik az üzlethelyiségeik ellátásához egyébként felszámított energia- vagy hálózati díjakat. Olaszországban a szállítási, elosztási és fogyasztásmérési díjak, valamint egyéb, hasonló díjak állandó (fogyasztástól független) összetevőinek csökkentése révén 600 millió euróval csökkentették a kisfeszültségű, nem háztartási fogyasztók villamosenergia-számláit.

Egyes szabályozó hatóságok jelezték, illetve felhívták a figyelmet arra, hogy a fogyasztói számlákat támogató ilyen intézkedések csak átmenetiek lehetnek, mivel terhet és adósságkockázatot rónak azokra a szolgáltatókra, amelyek ily módon egyre több kifizetetlen számlával szembesülnek.

A pandémia miatti terhek megosztása

Az energiafogyasztók érdekében hozott COVID-19 intézkedések által fellépő terheket egyes államokban szélesebb körben is megosztották. Franciaországban és Portugáliában a szolgáltatóknak lehetőséget biztosítottak a hálózati számlák megfizetésének elhalasztására vagy részletfizetési kedvezményben részesítették őket különösen olyan esetekben, ha ők is hasonló kedvezményt nyújtottak a fogyasztóiknak. Olaszországban a kijárási korlátozás ideje alatt részlegesen felfüggesztették a villamosenergia- és gázszolgáltatók hálózati számláinak késedelmes megfizetése miatt járó díjat. Ezenkívül a szállítók ad hoc finanszírozást kérhettek a vevőik által ki nem fizetett számlákból adódó veszteségeik fedezésére. A fogyasztókat és felhasználókat támogató szabályozási intézkedések finanszírozására 1,5 milliárd eurós alapot hoztak létre.

A spanyol hatóság (CNMC) álláspontja szerint az időben korlátozott kivételes energiaszámla-halasztásokon túl a fogyasztók strukturális támogatását szociális tarifákon keresztül kell biztosítani, és az állami költségvetésnek olyan intézkedéseket kell finanszíroznia, amelyek hatással vannak a szabályozott tevékenységekre. Ilyen jellegű támogatás több országban is rendelkezésre állt: Belgiumban a COVID-19 válság miatt a szövetségi kormány úgy döntött, hogy ideiglenesen kiterjeszti a szociális tarifákat a fogyasztók további csoportjaira is, és ezt az intézkedést az általános állami költségvetésből támogatja. A CREG ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a kérdés túlmutat a szabályozók hatáskörén és lehetőségein (hálózati tarifák), és hogy a világjárvány terheinek szélesebb körű megosztását az iparágon belül és azon túl továbbra is politikai kérdésként kell kezelni.

Távműködtetés és digitalizáció

Miután 2020 első felében több európai országban is bevezették az ún. társadalmi távolságtartást, a vállalkozásoknak át kellett szervezniük működésüket. Munkatársaik egy része áttért a távmunkára (home office). Számos hatóság arról számolt be, hogy a távmunkára való általános átállás az egészségügyi válság egyik pozitív tanulsága volt: szervezeteik a kihívások ellenére is képesek voltak fenntartani a normális működést és a termelékenység sem csökkent észrevehetően.

Általánosságban elmondható, hogy a digitális eszközök és eljárások hasznosnak bizonyultak a válságban, amelyben a közvetlen társadalmi érintkezés és a helyszíni jelenlét nagyrészt nem volt megengedett. Bebizonyosodott, hogy egyes folyamatok fenntartásához elengedhetetlen az elektronikus kiszolgáló környezet (pl. a rendszercsatlakozás korszerűsítésére szolgáló elektronikus alkalmazások engedélyezése vagy az építési tervezés elektronikus jóváhagyása). Joggal állítható, hogy az egészségügyi válság miatt bevezetett mobilitási korlátozások meggyorsították a digitalizációs fejlesztéseket. A belső folyamatok és szolgáltatások az egész iparágban digitalizáltabbá váltak (találkozók, dokumentumok kezelése és a kommunikáció külső felekkel, de az infrastruktúra távfigyelése és -irányítása is).

Az ANRE megállapítása szerint a világjárvány felgyorsította az okosmérők társadalmi elfogadását. Azok a fogyasztók, akik a válság előtt tartózkodóak voltak az ilyen fogyasztásmérőkkel szemben, megtanulták, hogy az újfajta készülékek működtetése során ritkábban kényszerülnek arra, hogy személyesen, vagy akár telefonon megkeressék szolgáltatóikat. Az ERC, az észak-macedón szabályozó hatóság – miközben egyetértett a fenti megállapítással – arra is felhívta a figyelmet, hogy az ügyfelek jogtudatossága is megnőtt az okosmérők üzembe állítását követően.

Jegyzet

  1. Council of European Energy Regulators. Brüsszeli székhelyű nonprofit szervezet, amely 2000-ben alakult és hivatalosan 2003-ban jegyezték be. Teljes jogú tagja minden EU tagország, valamint Izland és Norvégia szabályozó hatósága. További kilenc megfigyelő státuszú tagjával együtt 39 államot tömörít. Szoros együttműködést folytat az ACER-rel (European Union Agency for the Cooperation of Energy Regulators), az Energiaszabályozók Európai Uniós Együttműködési Ügynökségével, amely az EU hivatalos szerve.

Forrás: First analysis of the COVID-19 Pandemic’s Effects on the Energy Sector, ceer.eu

Európa