2021/2. lapszám | Magyar Energetika | 529 |

A CEER¹ (Council of European Energy Regulators), az Európai Energetikai Szabályozó Hatóságok Tanácsa márciusban tette közzé azt a jelentését, amely első ízben vizsgálta a Covid-19 világjárvány hatását a villamosenergia-szektorra. Vizsgálták a pandémia hatását a villamosenergia-piacra és a villamos társaságokra is.
A jelentés megállapítja, hogy a megfelelő ellátó- és szociális rendszer tompíthatja azokat a negatív hatásokat, amelyekkel a világjárvány miatt vagyunk kénytelenek szembenézni. A jól működő energiapiacok javítják a teljes európai energiarendszer rugalmasságát és ellenállóképességét. Az egyes tagállamok hatóságai mindeközben feldolgozzák a 2020-as válságévben szerzett tapasztalatokat, és azonosítják a járványkezelés során bevált eljárásokat és gyakorlatokat.
A tagállami hatóságok többségének megítélése szerint az energiaszektor bizonyította ellenállóképességét a világjárvány során. Miközben az energiaigény több országban visszaesett, a rendszer működőképessége nem romlott. A hálózatüzemeltetők megvalósították üzletmenetfolytonossági terveiket, ún. buborékokba szervezték a munkaerőt, elhalasztották a nem alapvető fontosságú karbantartási műveleteket, és szükség esetén a helyszínen tartották a személyzetet, miközben élelmet és szállást biztosítottak dolgozóik számára.
Néhány országban (főképp Franciaországban és Írországban) az első kijárási korlátozások hatással voltak az erőművek karbantartási ütemtervére, és emiatt a téli rendelkezésre állásra is. Írországban annak biztosítása érdekében, hogy a téli csúcsidőszakban is elegendő tartalékkapacitás álljon rendelkezésre, a TSO-k négy egységet célzott tartalékká (mustn’t run) nyilvánítottak. A megnövekedett rendszerüzemeltetési költségek ellenére ez a döntés előrelátónak bizonyult, mivel 2020 telén több riasztás is történt a rendszer egyes egységeinek kényszerű üzemszünete miatt.
Az energiaigény változásai több országban (Nagy-Britannia, Magyarország, Portugália) megnövekedett szabályozási költségeket eredményeztek. A MEKH felhatalmazta a TSO-t, hogy a szabályozási energiapiacon áttérjen a havi szolgáltatások beszerzésére. Nagy-Britannia hatósága, az Ofgem jóváhagyta a 2020. október végén lejáró szabályzat (kód) módosítását, amelynek értelmében a TSO szabályozási energiaköltségeit 10 GBP/MWh-ban maximálta, valamint a halasztott költségekre 100 millió GBP-s korlátot szabott meg. Ezt követően augusztusban 15 GBP/MWh-ra módosították a felső korlátot.
A szabályozó hatóságok nagy része (Belgium, Finnország, Németország, Nagy-Britannia, Olaszország, Észak-Macedónia, Málta, Hollandia, Portugália) kiemelte, hogy a kormány, a nemzeti hatóságok és az ipar, valamint a szomszédos országok érdekelt felei közötti megfelelő koordináció és gyors információcsere döntő fontosságú volt a világjárványnak a villamosenergiaés gázágazatra gyakorolt hatásának kezelése szempontjából.
Finnországban központi munkacsoportot hoztak létre, amelyben valamenynyi érintett fél egymással együttműködve kísérte figyelemmel az energiaágazat működőképességét, és közvetlenül tájékoztatták egymást és a kormányt is a helyszíni tapasztalatokról. A csoport különösen nagy segítséget nyújtott abban, hogy a javító-karbantartó személyzet időben és korlátozás nélkül eljusson az erőművekbe és alállomásokba a szükséges felülvizsgálati munkálatok elvégzése végett is.
Olaszországban a hatóság (ARERA) márciusban két magas szintű munkacsoportot hozott létre az energiaügyek és a környezetvédelmi kérdések kezelésére. Ezek a testületek segítettek összehangolni az ARERA beavatkozásait a kormányzati intézkedésekkel, valamint figyelemmel kísérték az érintett ágazatokat abból a szempontból is, hogy azok a lehetőségekhez mérten kielégítsék az egyes érdekelt felek igényeit. A munkacsoportok júliusig működtek.
A brit hatóság rendszeres kapcsolatban állt a beszállítókkal, valamint a fogyasztói csoportokkal és jótékonysági szervezetekkel, továbbá adatokat gyűjtött a fogyasztói magatartásról és a fogyasztási trendekről (különös tekintettel az előre fizető mérőkkel mért fogyasztók lekapcsolására), hogy megakadályozza az esetleg fellépő problémák továbbgyűrűzését. A nemteljesítés kockázatának értékelése és a mérséklési stratégiák megvitatása érdekében a beszállítók pénzügyi ellenálló képességét is rendszeresen ellenőrizték. Az Ofgem megfelelő kapcsolatokat tartott fenn a kormánnyal, biztosítandó az egységes, egyeztetett problémakezelést és -megoldást.
Belgium szabályozó hatósága, a CREG is állandó kapcsolatban állt az érintett érdekelt felekkel, beleértve a társhatóságokat is. Megelőzési céllal átfogó piacfelügyeletet hoztak létre a gáz- és villamosenergia-piacok megfelelő működésének biztosítása érdekében.
2020 első felében a világjárvány első hulláma többé-kevésbé megbénította egyes országok közéletének egy részét, és érintette a vállalkozásokat, a munkavállalókat és a fogyasztókat is. A jövedelem- és bevételkiesés, valamint az energiaszámláik kifizetésének ellehetetlenülése a vállalati és háztartási fogyasztókat egyaránt érintette.
A fentiek miatt döntő fontosságú volt a fogyasztók lekapcsolásának megakadályozása az akut válság időszakaiban (lezárások, riasztási állapotok stb.). A spanyol piacfelügyeleti hatóság (CNMC) a háztartási fogyasztók szempontjából ezt a legfontosabb intézkedésnek minősítette. Számos országban (Belgium, Franciaország, Írország, Olaszország, Spanyolország) átmenetileg megtiltották fogyasztók lekapcsolását.
A lekapcsolási tilalmon túl számos ország olyan további intézkedéseket is bevezetett, amelyekkel az energiafogyasztókat segítették. A fogyasztók lehetőséget kaptak arra, hogy elhalasszák energiaszámláik kifizetését, vagy részletfizetési kedvezményben részesülhessenek, módosítsák a szerződött kapacitás nagyságát, esetleg teljesen felfüggesszék energiaellátási szerződésüket. Spanyolországban az ipari fogyasztók rugalmasabban kezelhették ezeket a szerződéseiket (a szerződött energia csökkentése vagy a szerződés felfüggesztése révén), amelyet a CNMC az egyik leghatékonyabb intézkedésnek ítélt. Írországban a CRU (a közműszabályozási hatóság) ideiglenes ellátásfelfüggesztési rendszert vezetett be, amely lehetővé tette a COVID-19-korlátozások miatt bezárt kis- és középvállalkozások számára, hogy a korlátozások időtartama alatt ne számlázzák ki nekik az üzlethelyiségeik ellátásához egyébként felszámított energia- vagy hálózati díjakat. Olaszországban a szállítási, elosztási és fogyasztásmérési díjak, valamint egyéb, hasonló díjak állandó (fogyasztástól független) összetevőinek csökkentése révén 600 millió euróval csökkentették a kisfeszültségű, nem háztartási fogyasztók villamosenergia-számláit.
Egyes szabályozó hatóságok jelezték, illetve felhívták a figyelmet arra, hogy a fogyasztói számlákat támogató ilyen intézkedések csak átmenetiek lehetnek, mivel terhet és adósságkockázatot rónak azokra a szolgáltatókra, amelyek ily módon egyre több kifizetetlen számlával szembesülnek.
Az energiafogyasztók érdekében hozott COVID-19 intézkedések által fellépő terheket egyes államokban szélesebb körben is megosztották. Franciaországban és Portugáliában a szolgáltatóknak lehetőséget biztosítottak a hálózati számlák megfizetésének elhalasztására vagy részletfizetési kedvezményben részesítették őket különösen olyan esetekben, ha ők is hasonló kedvezményt nyújtottak a fogyasztóiknak. Olaszországban a kijárási korlátozás ideje alatt részlegesen felfüggesztették a villamosenergia- és gázszolgáltatók hálózati számláinak késedelmes megfizetése miatt járó díjat. Ezenkívül a szállítók ad hoc finanszírozást kérhettek a vevőik által ki nem fizetett számlákból adódó veszteségeik fedezésére. A fogyasztókat és felhasználókat támogató szabályozási intézkedések finanszírozására 1,5 milliárd eurós alapot hoztak létre.
A spanyol hatóság (CNMC) álláspontja szerint az időben korlátozott kivételes energiaszámla-halasztásokon túl a fogyasztók strukturális támogatását szociális tarifákon keresztül kell biztosítani, és az állami költségvetésnek olyan intézkedéseket kell finanszíroznia, amelyek hatással vannak a szabályozott tevékenységekre. Ilyen jellegű támogatás több országban is rendelkezésre állt: Belgiumban a COVID-19 válság miatt a szövetségi kormány úgy döntött, hogy ideiglenesen kiterjeszti a szociális tarifákat a fogyasztók további csoportjaira is, és ezt az intézkedést az általános állami költségvetésből támogatja. A CREG ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a kérdés túlmutat a szabályozók hatáskörén és lehetőségein (hálózati tarifák), és hogy a világjárvány terheinek szélesebb körű megosztását az iparágon belül és azon túl továbbra is politikai kérdésként kell kezelni.
Miután 2020 első felében több európai országban is bevezették az ún. társadalmi távolságtartást, a vállalkozásoknak át kellett szervezniük működésüket. Munkatársaik egy része áttért a távmunkára (home office). Számos hatóság arról számolt be, hogy a távmunkára való általános átállás az egészségügyi válság egyik pozitív tanulsága volt: szervezeteik a kihívások ellenére is képesek voltak fenntartani a normális működést és a termelékenység sem csökkent észrevehetően.
Általánosságban elmondható, hogy a digitális eszközök és eljárások hasznosnak bizonyultak a válságban, amelyben a közvetlen társadalmi érintkezés és a helyszíni jelenlét nagyrészt nem volt megengedett. Bebizonyosodott, hogy egyes folyamatok fenntartásához elengedhetetlen az elektronikus kiszolgáló környezet (pl. a rendszercsatlakozás korszerűsítésére szolgáló elektronikus alkalmazások engedélyezése vagy az építési tervezés elektronikus jóváhagyása). Joggal állítható, hogy az egészségügyi válság miatt bevezetett mobilitási korlátozások meggyorsították a digitalizációs fejlesztéseket. A belső folyamatok és szolgáltatások az egész iparágban digitalizáltabbá váltak (találkozók, dokumentumok kezelése és a kommunikáció külső felekkel, de az infrastruktúra távfigyelése és -irányítása is).
Az ANRE megállapítása szerint a világjárvány felgyorsította az okosmérők társadalmi elfogadását. Azok a fogyasztók, akik a válság előtt tartózkodóak voltak az ilyen fogyasztásmérőkkel szemben, megtanulták, hogy az újfajta készülékek működtetése során ritkábban kényszerülnek arra, hogy személyesen, vagy akár telefonon megkeressék szolgáltatóikat. Az ERC, az észak-macedón szabályozó hatóság – miközben egyetértett a fenti megállapítással – arra is felhívta a figyelmet, hogy az ügyfelek jogtudatossága is megnőtt az okosmérők üzembe állítását követően.
Forrás: First analysis of the COVID-19 Pandemic’s Effects on the Energy Sector, ceer.eu