2025/1. lapszám | Magyar Energetika | 85 |
2024. december 31-én lejárt az Ukrajnán keresztül történő orosz gáztranzit-megállapodás a Gazprom és a Naftogaz Ukrainy vállalatok között. Az érintettek már a 2024. év második felében igyekeztek megfelelő megoldást találni erre az azóta bekövetkezett és több európai országot érintő jelentős negatív változásra.
A megszűnt orosz-ukrán gáztranzit-megállapodás értelmében – amely lehetővé tette Közép-Európa számára, hogy orosz gázt vásároljon Ukrajnán keresztül – Oroszország 2024-ben kb. 13,7 milliárd m3 gázt szállított az EU-ba. Jóllehet a tranzitdíjakból származó bevétel súlyos érvágást jelent Ukrajnának, mivel az ukrajnai invázió óta a gázszállítás geopolitikai eszközzé vált, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is úgy döntött, hogy Kijev nem újítja meg a szerződést, mivel az orosz gáz európai vásárlása szerinte „szégyenletes” az ukrajnai háború fényében.
Bár az orosz gáztranzit leállása várhatóan nem lesz jelentős hatással az EU egészére, néhány tagállam számára komoly problémát jelenthet a hosszú távú energiaellátás biztosítása, így Ausztria, Szlovákia és Olaszország és Magyarország is érintett. Ugyanakkor az EU elkötelezett a Moszkvától való energiafüggőség felszámolása mellett 2027-ig. Az orosz-ukrán tranzit leállítása hozzájárulhat a cél eléréséhez, de a belső megosztottság nehezíti az uniós energiafüggetlenség elérését.
A szerződés megszűnése Ausztriában és Szlovákiában lesz igazán érezhető, mivel Magyarország a beszerzéseit átcsoportosította a Török Áramlat felé. Azonban az tagadhatatlan, az ukrán tranzit részesedése az uniós gázimportban a 2021-es 11 százalékról mintegy 5 százalékra csökken.
Az MVM és a Gazprom 2024. októberében kiegészítő kereskedelmi szerződést írt alá, amelynek értelmében folytatódik az orosz gázszállítás Magyarországra. Az október 10-én a Szentpéterváron tartott Nemzetközi Gázfórumot követően Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a bejelentette, hogy az ellátás biztonságát a 2021-ben 15 évre megkötött hosszú távú szerződés, az árak versenyképességét pedig azok a folyamatosan megkötött kiegészítő kereskedelmi szerződések jelentik, amelyek csökkentik a megvásárolt földgáz árát.2024 folyamán kb. 6,7 milliárd köbméter orosz eredetű földgáz érkezettMagyarországra.
Az EU Oroszországból érkező földgázbehozatala 2021-ben 167 milliárd m3 volt, amelynek kb. az egynegyede, mintegy 42 milliárd m3 érkezett Ukrajnán át. Az import mennyisége a háború kitörését követően jelentősen csökkent, az Ukrajnán keresztül behozott mennyiség már 2022-ben a felére, majd ezt követően még tovább csökkent. Az 1. ábrán az EU teljes, a 2. ábrán az Oroszországból származó földgázimport alakulása látható.
Az Európai Unió egyértelmű célja, hogy 2027-ig minden orosz gázimportot megszűnjön. Nyugati számítások szerint ez Oroszország számára 2025 év eleji árakon évi 6,5 milliárd dolláros veszteséget jelentene. Ugyanakkor Ukrajna a szerződés megszüntetésével a GDP-jének körülbelül 0,5%-át veszíti el, valamint a stratégiai szerepét kockáztatja Európa energiapartnereként.
A megszűnt orosz-ukrán gáztranzit-megállapodás értelmében – amely lehetővé tette Közép-Európa számára, hogy orosz gázt vásároljon Ukrajnán keresztül – Oroszország 2024-ben kb. 13,7 milliárd m3 gázt szállított az EU-ba. Jóllehet a tranzitdíjakból származó bevétel súlyos érvágást jelent Ukrajnának, mivel az ukrajnai invázió óta a gázszállítás geopolitikai eszközzé vált, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is úgy döntött, hogy Kijev nem újítja meg a szerződést, mivel az orosz gáz európai vásárlása szerinte „szégyenletes” az ukrajnai háború fényében.
Bár az orosz gáztranzit leállása várhatóan nem lesz jelentős hatással az EU egészére, néhány tagállam számára komoly problémát jelenthet a hosszú távú energiaellátás biztosítása, így Ausztria, Szlovákia és Olaszország és Magyarország is érintett. Ugyanakkor az EU elkötelezett a Moszkvától való energiafüggőség felszámolása mellett 2027-ig. Az orosz-ukrán tranzit leállítása hozzájárulhat a cél eléréséhez, de a belső megosztottság nehezíti az uniós energiafüggetlenség elérését.
A szerződés megszűnése Ausztriában és Szlovákiában lesz igazán érezhető, mivel Magyarország a beszerzéseit átcsoportosította a Török Áramlat felé. Azonban az tagadhatatlan, az ukrán tranzit részesedése az uniós gázimportban a 2021-es 11 százalékról mintegy 5 százalékra csökken.
Az MVM és a Gazprom 2024. októberében kiegészítő kereskedelmi szerződést írt alá, amelynek értelmében folytatódik az orosz gázszállítás Magyarországra. Az október 10-én a Szentpéterváron tartott Nemzetközi Gázfórumot követően Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a bejelentette, hogy az ellátás biztonságát a 2021-ben 15 évre megkötött hosszú távú szerződés, az árak versenyképességét pedig azok a folyamatosan megkötött kiegészítő kereskedelmi szerződések jelentik, amelyek csökkentik a megvásárolt földgáz árát.2024 folyamán kb. 6,7 milliárd köbméter orosz eredetű földgáz érkezettMagyarországra.
Az EU Oroszországból érkező földgázbehozatala 2021-ben 167 milliárd m3 volt, amelynek kb. az egynegyede, mintegy 42 milliárd m3 érkezett Ukrajnán át. Az import mennyisége a háború kitörését követően jelentősen csökkent, az Ukrajnán keresztül behozott mennyiség már 2022-ben a felére, majd ezt követően még tovább csökkent. Az 1. ábrán az EU teljes, a 2. ábrán az Oroszországból származó földgázimport alakulása látható.
Az Európai Unió egyértelmű célja, hogy 2027-ig minden orosz gázimportot megszűnjön. Nyugati számítások szerint ez Oroszország számára 2025 év eleji árakon évi 6,5 milliárd dolláros veszteséget jelentene. Ugyanakkor Ukrajna a szerződés megszüntetésével a GDP-jének körülbelül 0,5%-át veszíti el, valamint a stratégiai szerepét kockáztatja Európa energiapartnereként.
1. ábra. Az Európai Unió földgázimportjának mennyisége és megoszlása források szerint negyedéves bontásban, 2021–2024
2. ábra. Az Európai Unióba érkezett orosz eredetű földgáz mennyisége és megoszlása forrás és a szállítási útvonal szerint negyedéves bontásban 2021–2024 (a Yamal-i gáz Belaruszon és Lengyelországon keresztül érkezett)
Az EU gázkoordinációs csoportja 2024. december 31-én tartott rendkívüli ülésén a Bizottság, valamint a közép- és kelet-európai tagállamok áttekintették az évvégi állapotokat és megállapították, hogy a régióban és azon túl végzett hatékony előkészítő munka eredményeként nincsenek ellátásbiztonsági aggályok. A gázellátást alternatív útvonalakon (Németország, Olaszország) és a tárolókból való kivonással biztosították. Az európai gázinfrastruktúra rugalmasan alkalmazkodik a nem orosz eredetű földgáz befogadásához, összhangban a REPowerEU célkitűzéseivel. 2022 óta jelentősen bővültek az EU LNG-importkapacitásai (ld. a 2024 őszén létesült új lengyel terminálról szóló hírünket); emellett a 72%-os tárolási szint valamivel magasabb, mint az év ezen időszakára számított 69%-os átlag. A Bizottság rendszeresen figyeli a helyzet alakulását és folyamatos kommunikációt tart fenn a tagállamokkal és a piaci szereplőkkel a leginkább érintett tagállamok ellátásbiztonságának garantálása és a spekuláció elkerülése érdekében.